Az alapok
A hangszigetelés egy nagyon szubjektív téma. Természetesen vannak rá mérőszámok, hallási karakterisztikával módosított görbék, szabványok és építési előírások, de az emberek személyes hallásérzékenysége határozza meg azt, hogy hol éri el a hangszigetelés a komfortérzetet. Így tulajdonképpen a komfortérzet a legfontosabb mérce.
Aki egy kicsit tájékozódott már a témában, utána olvasott az interneten, az tudhatja, hogy alapvetően két hangtípust különböztethetünk meg: vannak léghangok és testhangok.
A léghangok olyan zajok, amit bármi kelthet, és működése során hangot ad ki (beszéd, TV, rádió, hifi, zúgás).
A testhangok olyan szilárd anyagba (épületszerkezetbe) bejutó, vagy ott keletkező rezonanciák, melyek a szilárd anyag határoló felületén (a szoba oldalfalán, mennyezetén, padlóján) mint egy hangszóró membránján léglökés hullámokká tehát hanggá válnak.
Léghang
A léghanggal kapcsolatban létezik egy általános tévhit: miszerint a léghang átmegy a falon. Ezt szeretnénk megcáfolni: A HANG NEM MEGY ÁT A FALON. A hang léglökéshullámok sorozata, amely nem tud áthatolni a szilárd anyagokon. (Vagyis az a fal, ahol mégis átjut, ott rések és lyukak vannak.) Az apró léglökéshullámok nekirohannak a falnak és ott – bármilyen hihetetlen – apró rezgéseket keltenek, melyek a másik oldalon “lesugárzódnak”, tehát ismét hanggá válnak.
Amennyiben ebből a szemszögből figyeljük a hangszigetelést rögtön választ is kapunk két gyakori kérdésre:
- Melyik oldalra tegyük a hangszigetelést?
Ha a hanghullámok nagy részét elnyeletjük valamilyen szigetelő anyagban, mielőtt elérnék a szilárd anyagot, azok sokkal kisebb energiával tudnak rezgéseket generálni, ezáltal a túloldali “lesugárzás” is sokkal gyengébb lesz. Ez mindig hatékonyabb, mint a lesugárzás megakadályozása. Tehát értelmet nyer az egyik régi ökölszabály: “Lehetőleg a zajforrás oldalon szigeteljünk!”
Ha például egy ikerház közös falát szigeteljük az egyik oldalról akkor az innen-oda áthallás nem lesz azonos az onnan-ide áthallással. Annál a szomszédnál lesz jobb az eredmény, aki nem is szigeteltetett. Tehát hasonló probléma fellépésekor, még a jószomszédi viszony teljes megromlása előtt érdemes egy közös megoldásért összefogni.
A tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy ilyen optimális megoldás nagyon ritkán megvalósítható. De jó hír, hogy hatékony szigetelést lehet létrehozni az „elszenvedő” oldalán is, melyet számtalan, már megvalósult szigetelési projekt bizonyít.
- Elég a fal csak egy szakaszát szigetelni?
Sok esetben vetődik fel a kérdés, hogy ha a hálószoba/nappali csak egy adott szakaszán határos a szomszéd konyhájával/fürdőjével, vajon elegendő-e csak azon az adott szakaszon szigetelni a falunkat. A fentebb leírtakból következik, hogy NEM. A falban terjedő rezgéseket nem nagyon érdekli meddig is tart a túloldali helyiség. A teljes felületen jelen vannak és lesugárzódnak.
Testhang
Most akkor, hogy is állunk igazából… a léghang és a testhang is rezgés?
Igen, de egészen más energiaszinten.
Fejben is elképzelhető, hogy milyen rezgést generálunk a falba, ha jó erősen rákiabálunk vagy ha ráütünk (nem is túl nagyot) kalapáccsal. A mellettünk állónak mindenképpen az üvöltés lesz a hangosabb, míg a fal túloldalán a kalapácsütésből fakadó zajoktól fognak jobban összerezzenni. Tehát a test hangoknak a születési oldalon nem kell túl hangosnak lennie ahhoz, hogy az elszenvedés oldalon idegesítő legyen (Pl. a felettünk lakó tűsarkúban végigsétál a lakáson.)
A tűsarok okozta hangok ellen védekezhetünk például azzal, ha szőnyeget rakunk le, vagy ha a mosógép alá gumi lábakat helyezünk el. Ezekkel az aprónak tűnő tevékenységekkel “lágy” elválasztást alkalmaztunk az épület szerkezettől. Így csökkenthetjük/megakadályozhatjuk a testhangok keletkezését. Viszont az esetek nagy többségében a test hangoknál nem lehet a zajforrás oldalon szigetelni (pl. falban futó vízcsövek, liftgép,..). Így kénytelenek vagyunk a lesugárzás oldalon ELNYELETNI a rezgéseket.
Itt lép be a hangszigetelés második ökölszabálya a TÖMEG-RUGÓ-TÖMEG elve. Nagy energiájú testhangokat nem lehet csupán könnyű, porózus szerkezetű, vagy szálas anyagokkal elnyelni. Összetettebb rétegrendeket kell alkalmazni, melyben váltakoznak a lágy rezgéselnyelő rétegek és amelyek felveszik a rezgéseket, továbbá nagyobb tömegű rétegek, melyeket nehezebben mozgat meg a rezgés energiája. Így szépen, rétegről-rétegre el lehet nyeletni a rezgések energiáját.
A leghatásosabb egy olyan hanggátló szerkezet építése a fal elé, mely fizikailag nem kapcsolódik a szigetelni kívánt fallal, ahol néhány cm légrés van a kettő között. Ebben az esetben a testhang lesugárzódik a légrésnél és immár léghang tulajdonságokkal ütközik neki az újabb szerkezetnek, amit megmozgat, majd egy jó dinamikus léghang tulajdonságaival halad tovább. Ezen folyamat közben a “fázis váltások” igen nagy energiavesztést okoznak, ami a hangszigetelés győzelmét jelenti.
Még egy kis "adalék"
A problémát kicsit tovább árnyalja, hogy az épületszerkezet-típusok is rettenetesen befolyásolják a hangok – rezonanciák vezetését. Például egy régi bérház 80 cm-es téglából rakott fala (téglák és köztük a habarcs – eltérő szerkezetű és tulajdonságú anyagok) nagy tömegével igen jó rezgéselnyelő. Az öntött vasbeton panelekből épített ház köztudottan remekül vezeti a rezgéseket, csakúgy, mint a monolit betonfödém, főleg, ha nagyok a terek, ezért kevés az alátámasztás. A vékony ytong téglából készült válaszfalaknak szinte semmi tömege nincs, ezért remek lesugárzó felületek…
A fentiek remélhetőleg adnak némi keresztmetszetet a hangszigetelés lényegéről. Természetesen még sokféle szempont merülhet fel a problémák hatékony megoldásakor (rétegrendek kialakításakor), melyben állunk rendelkezésre tapasztalatunkkal és szakmai tudásunkkal.
A fenti problémák megoldásában és természetesen más számos felmerülő kérdésben segítenek kollégáink, legyen szó tervezésről, akusztikai mérésről, a megfelelő anyagkiválasztásról vagy akár a kivitelezésről.
Kollégáink elérhetőségeit a kapcsolat menü pont alatt találja
2045 Törökbálint, Dulácska u. 2. | 
+36 20 453 8337 | 
info@hangstop.hu