A teremakusztika “tudományának” eredete

Az épített terek hangzásképének kialakításában az 1900-as évek óta az akusztikusok nyújtanak segítséget. A teremakusztika viszonylag friss tudományág, fejlődésének kezdeteit Wallace Clement Sabine (1868–1919) nevéhez köthető. Sabine fizikusként dolgozott, többek között a Harvard Egyetemen, Bostonban. 1895-ben az egyetem Fogg Art Museumának előadótermét tanulmányozva jutott el oda, hogy kijelenthesse, egy terem jellegét annak mérete mellett visszaverődései és elnyelési tulajdonságai határozzák meg. Munkája elismeréséül róla nevezték el sabinnak a hangelnyelés mértékegységét.

Sabine-t kísérletei és az előadóterem akusztikájának módosítása érdekében végzett munkája alapján felkérték, hogy legyen a bostoni Symphony Hall akusztikai szaktanácsadója. Az 1900. október 15-én felavatott koncertterem volt az első, melynek terét akusztikai előszámítások segítségével tervezték, és máig a legjobb akusztikájú termek között tartják számon.

 

A hangversenytermek akusztikáját csak a XX. század óta tervezik tudományos módszerekkel. Az ennél korábban épített terek hangzását tapasztalati úton alakították. Manapság a speciális célokra (pl. hangverseny, konferencia) használt épületeket kizárólag akusztikusok bevonásával tervezik, és a terem funkciója szerint alakítják ki az akusztikai körülményeket. A beszéd megértéséhez a száraz, visszhangmentes terek ideálisak (max. 1 sec utózengés), ahol az elnyelés nem túl nagy. Koncerttermekben inkább a közepesen hosszú utózengéssel (kb. 1,5-2 sec) rendelkező, puha visszaverődések előnyösek. A mai stúdiótechnika lehetővé teszi az utólagos digitális térélmény megteremtését, ezért a stúdiókat inkább a száraz, visszaverődés-mentes hang jellemzi.

A „jó akusztikával” rendelkező koncerttermek feltételei:

  • A hangerő a tér minden pontján legyen megfelelő (kiegyenlített)
  • A hang eloszlása egyenletes legyen mind a hallgatók, mind az előadók közelében (közönség és színpad viszonya).
  • A visszaverődés az előadott zeneműnek megfelelő legyen (szubjektív érzet és stílus).
  • A korai visszaverődés ne érkezzen túl későn.

Bevezető az akusztikában

A teremakusztika egy bonyolult tudomány. Bár azt hihetnénk, hogy csak hangversenytermek tulajdonságai írhatóak le vele, de a teremakusztika megjelenik otthonunkban, munkahelyünkön és környezetünk számos pontján is. Mindenki ismeri azt a jelenséget, mikor festés vagy mosás miatt leszedi a függönyöket, képeket a falról, akkor a szoba elkezd kongani, minden hang olyan furcsává válik. Az otthoni zenehallgatás közben is sokat számít, hogy kong-e a terem, vagy hangelnyelő felületek tompítják a hangzást. A hangelnyelésnek a hangszigetelésben is jelentősége van. A hatásosan elnyeltetett hangok nem fognak tovább terjedni a szomszédos helyiségek felé.

Egy helyiségben lévő hangterjedés eltér a szabadtérben történő hangterjedéstől. A kemény határoló felületek a termekben lévő hangot visszaverik, és ez romboló hatással van a terem akusztikájára.

Beltérben a hanghullám a falakba ütközik, mielőtt jelentősen vesztene energiájából. A létrejövő hang az észlelési pontban közvetlen hangból és a visszaverődő hangból áll. A közvetlen hang az, ami még nem verődött vissza egy felületen. A hangvisszaverődésekkel kialakult zengő hangtér mindazokból a hangokból áll, ami már egyszer vagy többször visszaverődött a helyiség felületeiről. A levegő bizonyos mértékben el is nyeli a hanghullám energiáját, ennek mértéke függ a hang frekvenciájától. A magas frekvenciájú hang gyakran sokkal könnyebben elnyelődik, mint az alacsony frekvenciájú hang. 

Egy jó akusztikájú teremben a kívánt hangok kihangsúlyozódnak, míg a nem kívánt hangok kirekesztődnek. Az olyan termekben, amelyeket nem speciálisan beszéd- vagy zenehallgatásra terveztek, különböző tevékenységek zavarhatják egymást. Ilyenkor meg kell akadályozni, hogy a hang egyik pontból a másikba terjedjen. A cél, hogy amennyire csak lehet, megakadályozzuk, hogy a visszaverődő hang felerősítse a direkt hangot és sok esetben az is, hogy a direkt hang útját lezárjuk.

A leghatékonyabb hanggyengítési megoldás egy átlagos méretű helyiségnél az, ha a mennyezetet jó hangelnyelő anyaggal borítjuk be. Néha szükséges lehet a tér megosztása fal panelek és hangelnyelő felületek alkalmazásával.

Az építőanyagok általában alacsony hangelnyelési kapacitással rendelkeznek. A hangelnyelés a hanghullámok kinetikus energiájának átalakítása hőenergiává. Bizonyos mértékű hangelnyelés mindig van egy teremben, minden építőanyagnak van bizonyos elnyelési kapacitása. Függönyök és egyéb textíliák, kárpitozott bútorok és az emberek is hozzájárulnak a hangelnyelés összértékéhez. Ezt hívjuk természetes hangelnyelésnek. Egy hanghullám magas frekvenciájú energiájának egy kis része elvész a légelnyelés által is.

A mai kor építészeti stílusai nem kedveznek a természetes hangelnyelésnek, mivel egyre kevesebb lágy anyag (függöny, szőnyeg) jelenik meg környezetünkben és sokkal több kemény felületet alkalmazunk. A beltér kialakításában is egyre több az egybenyitott tér konyha -étkező – nappali kapcsolódnak össze, aminek köszönhetően megnő a visszhangosság és akusztikai káosz alakul ki. 

Megjelentek a nagy közös térben kialakított open office-ok, üzemcsarnokok….. Hosszan sorolhatnánk a modern kor által született terek sorát, ahol a teremakusztika alkalmazása vált szükségessé.

Képek az alkalmazási területekről

Ezen új irányzatok és területek alkotta terekben már nem elegendők a természetben jelenlévő hangelnyelők. Szükségessé vált az úgynevezett hangelnyelő anyagok alkalmazása, amit alkalmazhatunk a falak, padlók és mennyezetek építésekor, továbbá a kialakított terek finomhangolása képpen a kész felületeken. Ezen anyagok ma már kreatívan és stílusosan megjeleníthető hangelnyelő elemek, amelyek funkciójukon kívül dizájn elemei is lehetnek környezetünknek. 

Számos anyag áll rendelkezésünkre melyek között nehéz eligazodni. Nem könnyű feladat eldönteni a két fő típus közül porózus elnyelésre vagy rezonáns elnyelésre van éppen szükségünk.

A fenti problémák megoldásában és természetesen más számos felmerülő kérdésben segítenek kollégáink, legyen szó tervezésrőlakusztikai mérésről,megfelelő anyagkiválasztásról vagy akár a kivitelezésről.

 

Kollégáink elérhetőségeit a kapcsolat menü pont alatt találja

Tudástár

Abszorpciós hangtompítók

Az abszorpciós hangtompítókban a hangenergia hővé alakul át. Az abszorpciós zajtompítók lényegében elnyelő anyaggal bélelt csatornák.

Akusztika

Hangtan. Ide tartozik minden, ami hanggal, rezgéssel, annak tanulmányozásával és mérésével foglalkozik.

Autó hifi

Gépkocsik hangosítása, illetve gépkocsikba telepített, tervezett hangtechnikai berendezések.

Csendes övezet

A csendes övezetek kijelölése a zaj ellen kiemelt, különleges védelmet igénylő létesítmények védelmét szolgálják. A csendes övezetek mindig egy meghatározott létesítményt vesznek körül, általában kisebb kiterjedésűek.

dB

Decibel, a hangnyomás mértékegységeként ismert viszonyszám. A hangtechnikában nem csak hangnyomásra, jelszint meghatározásra is használatos.

Felületi sugárzók

Ha a zaj nagyobb felületű szabad nyíláson, ablakon vagy vékony falon át jut a környezetbe, akkor a hang meglehetősen nagy felületen sugárzódik el.

Gömbhullám

A térben minden irányban terjedő gömbhullámok legegyszerűbb esete, ha a hangforrás a térfogatát periodikusan változtató, ún. lélegző gömb.

Halláskárosodás

A halláskárosodás tulajdonképpen a hallásküszöb időszakos vagy végleges megemelkedése, azaz az erős hangok okozta nagyobb igénybevétel az érzékelősejtek kifáradásához vezet. Végletes esetben ezek a sejtek a hirtelen és erős hang hatására részlegesen elpusztulhatnak.

Hang

Anyagban terjedő rezgés, melyet érzékszervi úton, hallással észlelünk, tipikusan 20 Hz – 20 kHz tartományban.

Hangárnyék

A földfelszíni hangterjedést jelentősen befolyásolják a különböző akadályok – házak, házsorok, falak, gátak – és a domborzati viszonyok. Az akadályok mögött hangárnyék alakul ki, ahova, ha más visszaverő felületek nincsenek a közelben, csak az akadály felső élét és rétegeit megkerülve a hullámelhajlás jelensége miatt és különleges terjedési viszonyok következtében jut el a hang. A hang útjába helyezett akadály (épület, terepalakulat, zajvédő fal) mögött hangárnyék keletkezik.

 

Hangelnyelő

Olyan anyagok és szerkezetek, melyek jellemzően magas százalékban elnyelik a beérkező hangenergiát. Jele: α (alfa), ahol 0=0% elnyelés, 1=100% elnyelés. Frekvenciafüggő.

Hangelnyelő kép

Speciális anyagból készült, magas elnyelő tényezővel rendelkező anyag, melyre nyomtatott szövetanyagot ragasztunk. A hangelnyelő képet belső akusztika javításakor, túl magas utózengés esetén használjuk, dekoratív volta miatt. Saját termék.

Hangszínkép

A hangnyomásszintek ábrázolását a frekvencia függvényében hangszínképnek nevezzük. A tisztahang (szinuszos hang) színképe az adott frekvenciához tartozó egyetlen függőleges vonal. Összetett periodikus hang színképe vonalas. Összetett, nem periodikus hang esetén folytonos színképet kapunk.

Hangtechnika

Hang feldolgozására, lesugárzására szolgáló műszaki berendezések összessége.

Hangterjedés

A zajvizsgálat, a helyzetelemzés, a zajcsökkentést megalapozó tevékenység, valamint a műszaki akusztikai tervezés területén az első lényeges lépés, hogy ismerjük a hangtérben a zajforrás okozta hangnyomásszint eloszlást. Egy adott zajhelyzet elemzésénél a hangnyomásszint eloszlás zajszintmérővel megmérhető.

Házimozi

Többcsatornás, filmek otthoni lejátszását segítő hang-, és videotechnika.

Hullámhossz

A hullám terjedési sebessége/megtett út, egy teljes periódus alatt. Hang esetén, levegőben: sebesség átlag: 340 m/s, /frekvencia. 40 Hz hullámhossza: 8,5 m.

Ipari zajforrások

Üzemi zajforrásnak tekintjük az ipari termelő és szolgáltató üzemeket, beleértve a területükön mozgó járműveket, az épületek rendeltetésszerű használatát biztosító gépi berendezéseket (pl. kereskedelmi és lakossági szellőző- és klímaberendezések, transzformátorok stb.).

Közlekedési zajforrások

A vízi és légi útvonalon, közúton, közlekedési területen mozgó gépjármű, várakozó (parkoló) helyen, vasútvonalon, pályaudvaron, repülőtéren és egyéb fel/leszállóhelyen, kikötőben (együtt: közlekedési létesítményben) történő, a közlekedéssel közvetlenül összefüggő járműmozgás, járműműködtetés.

Közvetlen hangtér

A hangtér azon része, amelyben a hangforrástól közvetlenül érkező, még vissza nem verődött hangenergia határozza meg a tér energiatartalmát, a közvetlen sugárzási vagy szabad hangtér. Ez a hangtér nem függ a helyiség akusztikai tulajdonságaitól.

Levegő hangelnyelése

A levegőben a zaj terjedése során veszteségek keletkeznek. A levegő csillapítása erősen függ a frekvenciától, a magas hangok jobban csillapodnak, mint a mélyek. A csillapítás függ ezenkívül a levegő hőmérsékletétől és relatív nedvességtartalmától is.

Növényzet hangelnyelése

Ha a hang növényzeten (bokrok, fák) halad át, szóródás és hangelnyelés következtében többletcsillapítás következik be. A többletcsillapítás függ a frekvenciától, a növényzet fajtájától és sűrűségétől és a növényzeten keresztülvezetett hangút hosszúságától.

Pontszerű sugárzók

A pontszerű hangforrások idealizált sugárzók. Legegyszerűbb modelljük a lélegző gömb. Ezt nulladrendű gömbsugárzónak nevezzük, ahol az egész gömbfelület radiálisan kifelé és befelé azonos fázisban mozog, a térfogat periodikusan változik és gömbhullámok alakjában sugározza ki a hangenergiát.

Reflexiós zajtompítók

A reflexiós zajtompítók kamrákból és összekötő csövekből állnak, amelyeken a levegő keresztüláramlik. A kamrák rugóként, a csövek tömegként működnek. Megfelelő kialakítás esetén a zajtompítók a zajt a forrás felé visszaverik, míg a levegőáramot átengedik. Hátrányuk, hogy jelentős nyomáscsökkenést okoznak és csak meghatározott frekvenciatartományban hatásosak.

spl

Sound pressure level: hangnyomás. Mértéke decibel. Súlyozott vagy lineáris formáját is használjuk.

Szabad síkhullám

Szabad síkhullám esetén a hullámfrontok síkok, a terjedés egydimenziós. A hullámfrontok c sebességgel akadálytalanul haladnak a tér egyik irányába, pl. az x irányba.

Talaj hangelnyelése

A talaj közelében bekövetkező különböző hatások többletcsillapítást okozhatnak. A földhatás komplex jelenség, amelyet a föld hangvisszaverő és hangelnyelő tulajdonsága együttesen idéz elő, és amelyet jelentős mértékben befolyásolnak a földközeli meteorológiai viszonyok.

Teremakusztika

Belső terek akusztikai tulajdonságaival foglalkozó szakágazat.

Utózengési idő

Egy helyiségben elhelyezett és működésbe hozott zajforrás hatására a helyiségben rövid idő alatt kialakul az állandósult eredő hangtér. A hangtér feltöltődése után a szint állandó marad, majd a hangforrás kikapcsolása után csökkenni kezd, ugyanis a felhalmozódott energiának kell pótolnia az elnyelt energiát is. Nemzetközi megállapodás alapján azt az időt, mely alatt a hangforrás működésének megszűnése után zárt térben a hangnyomás az ezredrészére, azaz a hangnyomásszint 60 dB-lel csökken, utózengési időnek nevezzük.

Visszavert hangtér

A hangforrás által lesugárzott energia a helyiség falairól visszaverődik. A visszavert energia intenzitása kisebb, mint a beesőé, mivel a beeső energia a-szorosát a fal elnyeli.

Vonalszerű sugárzók

Ha végtelen hosszú vonal minden eleme hangforrásként működik – vonalsugárzóról beszélünk.

Zaj határérték

Szabványokban, illetve egyéb, törvényi szabályozásokban közzétett, különböző megengedett határértékek.

Zajvédelmi bírság

A zajvédelmi rendelet előírja, hogy a környezetünkben a határértéket túllépő zajkibocsátású üzem vagy közlekedési létesítmények üzemeltetőit, építési munka során a kivitelezőt zaj-, illetve rezgésbírság megfizetésére kell kötelezni.

Hőszigetelési akció!

Segítünk fűtésköltségeinek csökkentésében!

Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe.

Töltse ki az adatokat az ingyenes mintához